Betegségmegküzdés támogatása

Amikor a lélek üzen a testnek

A pszichoszomatikatudományág térhódításával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a betegségek kialakulásában komoly tényezőként kell számolni a lelki okokkal. Bizonyított tény, hogy a tartós szorongás és stressz gyengíti az immunrendszert, kitéve a szervezetet a különféle kórokozók kártékony hatásainak.A pszichológiai erőforrások segítenek az egészség megőrzésében, ha pedig már megtörtént a baj, a betegség leküzdésében is nagy szerepet játszanak.

Ha a betegség végleges állapotváltozást jelent

Egy súlyos diagnózis, egy gyógyíthatatlan betegséggel való szembesülés sokkolja nemcsak a beteget, hanem a hozzátartozókat is.Egy ilyen helyzetben természetes, hogy a kétségbeesés és a szorongás beszűkíti a gondolkodást. A megváltozott állapot, a bizonytalanság, a fájdalom, a funkcióromlás felborítja a beteg és az egész család korábbi egyensúlyát, amihez mindenkinek alkalmazkodni kell. Egyfajta gyászfolyamat indul, amelyen végig kell vezetni a beteget, hogy képes legyen elfogadni a megváltozott helyzetet. Segíteni kell, hogy felismerje és elfogadja azokat a kapaszkodókat, amik rendelkezésére állnak, vagy megszerezhetők. A cél az, hogy a beteg újra tudja strukturálniénképét, önértékelése ismét felépüljön, motiválttá váljon abban, hogy megmaradt funkcióit és képességeit fejlessze, s újra értelmet találjon életének.

Mit tehet a hozzátartozó?

Beteg hozzátartozót gondozni, a betegnek pedig elfogadni a kiszolgáltatottság érzését még a legharmonikusabb, legtámogatóbb családot is próbára teszi. A legjobb szándékkal is követhetünk el hibákat, amellyel ártunk a szeretett családtagnak. Fontos, hogy csak hiteles forrásból származó, helytálló információt adjunk a betegségről, és betegségtudatát olyan mértéken tartsuk, ami a kezelésekkel kapcsolatos együttműködést segíti, de nem növeli a tehetetlenségérzést. Sajnálkozás helyett bátorítsuk megmaradt képességei használatában, apró, elérhető célok kitűzésével pedig fejlesszük azokat, amelyeket még lehetséges.

Ha már nincs tovább…

A halállal szembenézni a nyugati kultúrában különösen nehéz: távolítjuk, tabuként kezeljük, gyermekeinket óvjuk a gondolattól is. Márpedig a halál elfogadása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a beteg megbékélten, a lezárás érzésével távozhasson, a hozzátartozó pedig – személyiségébe integrálva az elhunyttól kapott és általa képviselt értékeket – tovább élhessen, fejlődhessen úgy saját, mint többi túlélő családtagja megelégedésére.

Mindezekhez nyújt szakszerű segítséget az egészségpszichológus, hiszen e folyamat embert próbáló. Megküzdeni kavargó gondolatainkkal és érzelmeinkkel, megérteni a másik lelki világát egy ilyen súlyos helyzetben sokkal könnyebb és eredményesebb, ha nem a családi kapcsolatokatterheljük még tovább, hanem biztonságos közegben, szakember segítségével gondoljuk végig, hogy mit kellene tennünk, és egyáltalán mi is történik